A Magyar Ultisok Országos Egyesülete Alapszabálya

1.Általános rendelkezések

1.1.Alapítás
A jelen alapszabály (továbbiakban: Alapszabály) 1. sz. mellékletében megjelölt személyek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján
- az Alapszabályzatban meghatározott feltételek szerint és célra - egyesület alapítását határozzák el. Az Alapszabály megállapítása és az egyesület megalakításának kimondása az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés hatásköre. Az egyesület jogi személy, amely bírósági nyilvántartásba vételével jön létre.
1.2. Az egyesület neve
Az egyesület elnevezése: "Magyar Ultisok Országos Egyesülete"

 

Az egyesület rövidített elnevezése: MUOE

1.3. Az egyesület célja
A tagok a Magyar Ultisok Országos Egyesülete ( a továbbiakban: Egyesület)
az ulti, mint szabadidős elfoglaltság koordinálására, szervezésére, népszerűsítésére
és az Egyesület keretein belüli - az Egyesület által meghatározott feltételek szerint
történő - versenyszerű gyakorlására hozzák létre.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak olyan mértékben folytathat, amely céljai eléréséhez szükséges.
1.4. Az egyesület tevékenysége
Általánosan elfogadott és alkalmazott ulti szabályzat kidolgozása és országos terjesztése. Különböző rangú versenyek és bajnokságok bevezetése.
Az ulti minél több változatának összegyűjtése és oktatása. Minősítési rendszer bevezetése. Minél több fiatal bevonásával au ultit szellemi sport rangjára emelni.
1.5.Székhely
Az Egyesület székhelye: 1172. Budapest, Ananász u. 46.

2.Szervezet
2.1. Küldöttközgyűlés
A Küldöttközgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. A Küldöttközgyűlés-mely a tagok képviseletén alapul – az egyesület legfőbb tanácskozó és határozathozó testülete.
Dönthet az egyesületet érintő, az Alapszabály által hatáskörébe utalt kérdésekben.
A Küldöttközgyűlés- továbbiakban Közgyűlés- szavazati joggal rendelkező tagjai:
- Küldöttek ( a helyi szervezetek minden megkezdett 10 fő tagja után – a helyi elnököt nem beszámítva- 1 fő küldött)
- Helyi szervezetek elnökei
- Egyesület elnöksége ( ha az elnökségnek helyi szervezet elnöke is tagja, akkor is csak egy szavazati jog illeti meg a helyi elnököt)

- Állandó bizottság (ok) elnöke (i)
- Jogi személy tag képviselője
- Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tag képviselője

2.1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre
- az Alapszabály elfogadása és módosítása
- más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása
- Egyesület feloszlásának kimondása
- tisztségviselők, és ügyintéző szervek megválasztása, visszahívása, és
lemondásuk elfogadása
- költségvetés elfogadása
- döntés mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal
2.1.2. A Közgyűlés működése
A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként össze kell hívni.
A Közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a Bíróság elrendeli, illetve a tagok többsége (50% + 1 fő) - az ok és cél megjelölésével - ezt kívánja.
A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, vagy az általa megbízott elnökségi tag napirend megjelölésével hívja össze, illetve vezeti le. Össze kell hívni a Közgyűlést minden esetben, ha a hatáskörébe tartozó döntés válik szükségessé. A Közgyűlésen csak akkor kerülhet napirendre addig nem javasolt kérdés, ha ahhoz a jelenlevők mindegyike hozzájárul. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha ott a szavazásra jogosult tagok többsége (50% + 1 fő) jelen van. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést 15 napon belül újra össze kell hívni, ugyanazon napirenddel. A határozatképtelenség miatt elhalasztott illetve megismételt közgyűlésen új napirendi pont nem tárgyalható.
A megismételt Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták.
A Közgyűlés időpontjáról a tagokat legalább öt nappal korábban kell értesíteni.
A Közgyűlés határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazat egyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a jelenlevő szavazásra jogosultak 25%-a ezt indítványozza.

2.2. Az Elnökség
Az Elnökség az Egyesület ügyintéző szerve, mely a tagok által maguk közül választott személyekből áll. Az Elnökség tagja csak olyan magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, akit a bíróság nem tiltott el a közügyek gyakorlásától.
Az Elnökség öt tagból áll.
Az Elnökséget öt évre a közgyűlés választja, titkos szavazással / kivétel az alakuló gyűlés, ahol nyílt szavazás van /.
Az Elnökség tagjai újraválaszthatók és visszahívhatók. Visszahívásra a közgyűlés jogosult ( 50% +1fõ).
Az Elnökséget szükség szerint, de legalább évente négyszer össze kell hívni. Az Elnökség ülését az elnök vagy az általa megbízott elnökségi tag vezeti le.
Az Elnökséget az Elnök hívja össze. Ülés előtt 5 nappal értesít.
Az Elnökség ülésein történő határozathozatal nyílt szavazással történik egyszerű szótöbbséggel. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon tagjainak többsége jelen van.
2.2.1.Az Elnökség hatáskörébe tartozik
- a közgyűlés határozatainak végrehajtása
- az egyesület folyamatos működésének biztosítása
- az egyesület nemzetközi kapcsolatainak szervezése, irányítása
- az egyesület belső szabályzatainak megállapítása és módosítása
- a bizottságok működésének felügyelete, működési szabályzatainak kidolgozása
- az állandó bizottságokon túl ad hoc bizottságok létrehozása
- a költségvetés keretében való gazdálkodás
- döntés új tagok felvételéről
- az egyesület működésével kapcsolatos, vagy azzal összefüggő vagyoni értékű jogok hasznosítása
- a fejlesztési célok meghatározása és gondoskodás a megvalósításukról
- a tagdíj megállapítása
- a minősítési rendszer kidolgozása
- döntés mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal
- első fokon a tagok lemondásának elfogadása, törlése és kizárása másodfokú eljárás keretein belül
- gondoskodás az Alapszabály és egyéb jogszabályok betartásáról

2.3.Elnök
A tagok maguk közül választják öt évre a közgyűlésen.
A választás titkos /kivéve az egyesület alakuló ülése /. Az elnök az Egyesület vezetője.
Az elnök az Elnökség tagja. Az elnök újra választható, illetve a közgyűlés által, ha 50%+1fõ így akarja - visszahívható. Tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős.
Egy személyben képviseli az Egyesületet. Aláírási joga önálló.
2.3.1.Az elnök hatásköre

az Egyesület éves szakmai és pénzügyi beszámolójának, költségvetésének és mérlegének elkészítése,(készíttetése) ezekről beszámolás a Közgyűlésnek

- az Elnökség működésének ellenőrzése
- tagok nyilvántartása
- az Elnökség előterjesztésének felülvizsgálata
- döntés mindazon kérdésekben, melyeket az Alapszabály a hatáskörébe utal
- közgyűlési határozatok nyilvántartása
- mindazon feladatok ellátásának megszervezése, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés vagy az Elnökség hatáskörébe
- egyesületi alkalmazottak felett munkáltatói jogkör gyakorlása
- tiszteletdíjak megállapítása
- zsűri elnöki tiszt ellátása, illetve zsűri elnök kijelölése
- gondoskodás a testületi határozatok végrehajtásáról és egyéb egyesületi szabályzatok betartásáról

2.4.Titkár
A titkár az Elnökség tagja. A tagok maguk közül választják 5 évre a közgyűlésen. A választás titkos (kivéve az Egyesület alakuló ülése).
Az Elnökség üléseiről az emlékeztetőt elkészíti, illetve nyilván tarja azokat.

2.4.1. A titkár hatásköre
- az elnök tevékenységének ellenőrzése
- az elnökkel együttműködve az Elnökség összehívása, üléseinek szervezése
- az Elnökség működésének koordinálása és irányítása
- az Elnökség hatáskörébe tartozó feladatok ellátásának megszervezése
- folyamatos, illetve szükség szerinti konzultáció az elnökkel
- az Egyesület képviselete az elnök elleni igény érvényesítése eseten.
.
2.5. Bizottságok
A bizottságok az Egyesület és az Elnökség működését tanácsadó, véleményalkotó, szervező és operatív tevékenységükkel elősegítő szervezetek. A bizottságok elnökeit, tagjait a tagok maguk közül választják a közgyűlésen titkos szavazással (kivéve az alakuló ülést, ahol nyílt szavazással döntenek) egyszerű többséggel. A bizottságok minimum 3 főből állnak. Egy tag csak egy bizottságban tölthet be tisztséget, illetve az elnökség tagjai nem lehetnek bizottsági elnökök, tagok.
A közgyűlésen, illetve az elnökség döntései előtt - ha a bizottság tevékenységét érintő kérdésben kerül sor a határozat hozatalára - a bizottság véleményét a határozathozatal előtt ki kell kérni, és ismertetni kell.
A bizottságok tevékenységüket folyamatosan fejtik ki. A bizottságok az Egyesület tevékenységében ügyintéző illetve képviselőfunkciót nem látnak el.
Az Egyesület az alábbi bizottságo(ka) t  állítja fel:
Fegyelmi és Etikai Bizottság
A bizottság(ok) a nevükből adódó feladatok ellátására alakulnak. E feladatokat az Elnökséggel együttműködve a megalakulástól számított 1 hónapon belül részletesen kidolgozzák.
A bizottság(ok) szükség szerint tartja űléseit.
A bizottsági üléseket a bizottsági elnökök hívják össze, ülések előtt legalább öt nappal.
A bizottsági gyűlést az Egyesület elnöke kérésére is össze kell hívni. A bizottsági gyűlés határozat-képes, ha azon tagjai többsége jelen van. A bizottsági üléseken a határozathozatal nyílt szavazással történik, egyszerű szótöbbséggel.

3. Az Egyesület tagjai

3.1. Természetes magánszemélyek

3.1.1. Minden magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, valamint más nem magyar állampolgár

3.1.2. A tagok mindegyike jogosult azt Egyesület tevékenységében és rendezvényein részt venni, választhat és választható az Egyesület szerveibe (kivéve ha a közügyek gyakorlásától el van tiltva).

3.1.3. Megilletik mindazon jogok, amelyeket a jogszabályok, az Alapszabály és a kapcsolódó egyéb belső szabályzók a részére biztosítanak.

3.1.4. A tag - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel.

3.2. Jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

3.2.1. Az Egyesület tagja lehet bármely jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is.
A jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy tagnak tekintendő, azzal, hogy
- bármely (bármennyi) általa megnevezett természetes személy tagja vagy alkalmazottja jogosult az Egyesület rendezvényein részt venni
-a részvételi jog, az aktív és passzív választójog, továbbá az egyéb tagi jogosítványok csak egy tagként illetik meg, amely jogokat bejegyzett
képviselője útján gyakorolhatja

3.3. Pártoló tag

3.3.1. Bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogosult az egyesületbe pártoló tagként belépni.
A pártoló tagot az alábbi jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik:
- képviselője útján részt vehet az Egyesület rendezvényein (ideértve a közgyűlési választást és az Elnökség üléseit is)
- a közgyűlésre a pártoló tagot meg kell hívni
- jogosult arra, hogy pártoló tag minősége az Egyesület rendezvényein, kiadványain, szellemi termékein vagy egyéb módon feltüntetésre kerüljön
- a tagoktól eltérő mértékű, a belépési nyilatkozatában meghatározott mértékű tagdíj fizetésére, illetve az abban vállalt esetleges egyéb kötelezettségek teljesítésére köteles
- a jogi személy pártoló tag jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselője útján gyakorolhatja, illetve teljesítheti

4. A tagok kötelezettségi

4.1. tagdíj fizetése
4.2.egyéb belső szabályozók rendelkezéseinek betartása
4.3.az ügyintéző és képviselő szervek, illetve az elnök felkérésére részvétel, az Egyesület feladatainak ellátásában, tevékenységének szervezésében és a működés feltételeinek biztosításában
4.4.jogi személy tagok kötelezettségeiket bejegyzett képviselője révén teljesíti

5. Tagsági viszony megszűnik

- a tag halálakor
- jogi személy megszűnésekor
- kilépéskor (kilépés bejelentését a tagnyilvántartást vezetőnek pontosan kell tudomásul venni)
- kizáráskor
-  első fokon a Fegyelmi Bizottság eszközli
- a tagot ajánlott levélben kell behívni ügye tárgyalására
- a tag fellebbezését a másodfokon eljáró Elnökséghez nyújthatja be
- az Elnökség határozatát ajánlott levélben köteles a taggal közölni
- kizárható az a tag aki tettlegességre fajul, csal, durván szidalmazza játékos társait illetve a zsűrit
- ha a tag, a tagdíj fizetésre felszólítás után egy hónappal sem fizeti be a tagdíjat
- kizárható továbbá az a tag, aki nem az általánosan elfogadott emberi és társadalmi normák szerint viselkedik, valamint azok a tagok , akik az Egyesület céljaival ellentétesen, vagy az Egyesület érdekeit súlyosan sértve viselkednek.
- az Egyesület megszűnése esetén

6. Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. Az Egyesület gazdasági tevékenységet csak olyan mértékben folytathat, amely céljai elérése gazdasági feltételeinek megteremtéséhez szükséges.
Az Egyesület gazdálkodó tevékenységével összefüggésben a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint minősül gazdálkodó szervezetnek, illetve adóalanynak.
Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik.

7. Az Egyesület felügyelete

Az Egyesületet a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba.
A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, az Egyesületet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az Alapszabály és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét.
A bíróság a nyilvántartásba vételről nem peres eljárásban, soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatát az ügyészségnek is kézbesíti.
Ha az Egyesület neve, székhelye megváltozik, illetőleg az Egyesület képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
Ha az Egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt, vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

8. Az Egyesület megszűnése, átalakulása

Az Egyesület megszűnik, ha
a)feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését a közgyűlés kimondja
b)az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.
Ha az Egyesület feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyonfelhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

9. Záró rendelkezések
Jelen Alapszabályt az Egyesület alakuló gyűlése 2003. július 19-én elfogadta és kimondta az Egyesület megalakulását.
Az Egyesület tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vétel napján kezdi meg.
A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az Egyesület a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdi meg.

 

Budapest 2009. december hó 23.

 

 

 

.